Kritikai észrevétel esetén általában nem szoktam nevén nevezni az elkövetőt, jobb’ szeretek homályosan utalni kilétére. Ez alkalommal – tekintettel az elkövetés páratlan zsenialitására – kivételt teszek.
Itt van előttem a havi telefonszámla a Pannon GSM Távközlési Zrt.-től.
Aszongyahogy. Tárgyidőszak díjai: nettó összeg 2547,50 Ft, áfa összeg 509,50 Ft, összesen 3057 Ft. Ez rendben is van.
Majd az alatta lévő sorban: fizetendő: nettó összeg 2548 Ft, áfa összeg 510 Ft, összesen 3058 Ft. Rendben, az 50 fillért mindkét tétel esetében az ügyfél kárára kerekítik, végül is szemét egy alak az ügyfél. De vajon miként sikerült éjszakába nyúló brainstormingok alkalmával, szikkadt pizzaszeletek és szénsavtartalmukat veszített másfeles kólák fölött, íróasztali lámpák nyomasztó fényénél kimunkálni azt a roppant elegáns számítási metódust, hogy előbb felkerekítjuk a nettó összeget, utána szépen felkerekítjük az áfa összeget, majd így adjuk össze a két tagot?
Az ügyfél nyel egyet. Megint hülyének nézték, sag’ schon, nem az első alkalom és nem is az utolsó. Legalább érzi a törődést.
De számoljunk csak utána, ami egy ügyfél esetében +1 Ft, az sok ügyfél esetében... Valahogy így kell ezt csinálni, na.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.