Az okmányirodán jártam. Mondom, szeretném igénybe venni az ügyfélkapu-szolgáltatást az interneten, ehhez regisztrálnék. (Mert az internetes szolgáltatás igénybevételéhez nem lehet az interneten regisztrálni, csakis személyesen az okmányirodán.) Azt mondják, nem lehet. Mondom, ilyet már hallottam mostanában. Kérdezem, és különben? Mondják, különben meg holnap vannak ott 8-tól 2-ig, meg pénteken délig. Kérdezem, olyan nincsen-e, hogy munkaidő után velem itt még foglalkoznak? Azt mondják, de van, hétfőn 6-ig vannak, de nem tudják, hogy beférek-e. Mondom, engem soványnak tartanak. Azt mondják, nem úgy, hanem hogy sokan lesznek, ezért már 5-kor sem érdemes jönni. Azt mondják még, de nem csak itt lehet ilyesmit intézni. Kérdezem, nem? Mondják, nem. Kérdezem, akkor? Mondják, az Andrássyn. Kérdezem, az úton? Mondják, ott. Erre hirtelen felkapja a fejét egy hölgy (hárman voltak ügyintézők, beszélgettek, mikor bementem, ügyfél egyedül én voltam). Azt mondja a felkapott fejű hölgy annak, akivel én társalogtam, hogy de azt nekik nem szabad megmondani. Kérdezem, mit, a címet? Mondja, azt, Andrássy út 55. Kérdezem, de ott kevesebben lesznek? Azt mondják, azt ők honnan tudnák, hiszen látom, hogy ők nem ott vannak. Mondom, látom, itt vannak. Én is ott voltam. Semmit sem intéztem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.