Ez semmi, gyere Moszkvába! - legyintett a jelenleg Moszkvában élő egykori osztálytársam, amikor egyszer a budapesti közlekedés lehetetlensége miatt panaszkodtam neki. Ott nyolc sávon csinálja ugyanezt 10 millió ember minden egyes nap - tette még hozzá.

A moszkvai távolságokhoz képest igazán eltörpülnek a mi léptékeink: a googlemaps szerint óbudai lakhelyem és mai dél-budai célállomásom között mindössze 10,5 km a távolság, amelyet autóval 26 perc alatt tehetnék meg (ha senki más nem lenne az utakon), gyalog pedig 2 óra 5 perc alatt (de figyelmeztet a program, hogy legyek óvatos, a gyalogosforgalom helyenként nehezített lehet). A tömegközlekedés becsült idejét nem tünteti fel a googlemaps, de én ma délután 5 és 7 óra között, a minden szegletében felásott-sínújrafektetett-alátúrt-leromboltukdehamarosanújraépítjük-felállványozott-forgalomelterelt-gyalogosátkelés500méterre-bicikliútonfurgonnalparkoló-repülőnapéstűzijátékmiattelkerített Budapesten lemértem: 1,5 óra. Azaz 7 km/h átlagsebességet, kényelmes futótempót produkáltunk.

Óbudától egészen a Batthyány térig nem jutott eszembe Moszkva (pedig alighanem a HÉV is orosz gyártmány), a Batthyány téren azonban felbukkantam a föld alól, és a hosszú hónapokig sínfelújítás miatt tétlenkedő, majd még néhány hét csúszás miatt továbbra is pihenő, pár hete viszont végre újra üzemelő villamosmegállót magas rácsok választották el az utazóközönségtől. A rácson belül kizárólag sárga-fehér láthatósági mellényt viselő honfitársak tartózkodhattak, de értük sem jött villamos. Repülőnap, tűzijáték. Az elkövetkezendő napokban itt csak repülő jár - jutott eszembe hirtelen.

Nem tudod véletlenül, honnantól jár a villamos? Vagy hogy egyáltalán jár-e valahonnan? - kérdeztem egy fiatal hölgyet, aki éppen a 40-50 fős várakozó tömeg felett elnézve próbálta megcsípni a 86-os busz távoli sziluettjét. Na, ez az, nekem is ez a bajom! - válaszolta. Ebben a pillanatban felbukkant egy villamospótló busz, amely a Fő utcába betokozódott autósor végére képezett magából egy pacaszerű pontot. Sose jutunk haza - állapította meg tárgyilagosan a fiatal hölgy, és elővett egy igen vastag könyvet.

Moszkva villant az agyamba a Fő utcában is. Azt nézd! - bökte oldalba az egyik utastárs a haverját. A busz mellett egy Forma1-es versenyautóra hajazó, ám rendszámmal ellátott jármű dekkolt. Rengeteg munkaóra lehet benne, de lám, nem pipálja le a buszt. Tán a fogarasi úti Tescoba igyekszik 2 liter tejért - ezzel a gondolattal próbáltam elrugaszkodni a valóságtól.

A Rudas fürdőnél egy orosz származású Lada Szamara hasalt kinyúlva, alatta víztócsa. Egy biciklis suhant el a járdán a gőzölgő tetem mellett, majd egy másodperc múlva a hátsó ablakán Follow me...if you can életérzést hirdető autó utasai nézhették, hogyan húz el a Gellért térig álló kocsisor mellett. Villogó szirénák ébresztették a petyhüdt utazókat: az ellentétes irányú sávban sötétített üvegű, fekete autó porzott el, rendőri felvezetéssel. Szűken néztünk utána, izmaink feszültek. Valaki meg is jegyezte: Na! Két percen belül egy autó vágódott ki az óriási, sárga BKV betűhármassal ellátott villamossínekre, hátsó ablakán nemzeti trikolor, a fehér sávban Nekem is van kormányom, mégsem hazudok! felirattal. Gyere Moszkvába! - jutott eszembe ismét.

Nem lett igaza a fiatal hölgynek, mert hazajutottunk (én hazajutottam). Itthon hosszan hidratáltam, a buszon való ácsorgás közben elhalt vérkeringésemet pedig 1 dl vörösbor bevitelével, és lábszáron külsőleg alkalmazott sósborszeszgél (tartósítószer mentes, japánakácos, fáradt lábra ajánlott) segítségével próbálom újraindítani. Közben Moszkvára gondolok. Meg arra, hogy most mikorra ígérik a dél-Buda felé közlekedő 4-es metrót, amely időponthoz képest már csak fél éves csúszást kell majd átaludnunk ahhoz, hogy elinduljon a járat? És hogy a Batthyány tértől pár hétig újra közlekedő 19-es és 41-es mikortól fog ismét újraközlekedővé válni, és meddig? Vagy hogy mikor lesz nem felásott, nem járdára vezetett, továbbá nem az autós forgalommal megosztott bicikliút? Végül pedig egy hirdetést szeretnék közzétenni: a mai napon vásárolt 9400 Ft-os BKV-bérletemet elcserélném egy izületkímélő sportcipőre. Vállalom a plusz fél óra gyaloglást, és az 5 km/h-s átlagsebességet.