De lespriccelnélek! - közölte velem aktuális ötletét egy bomberdzsekis fiatalember minden előzetes ismeretség nélkül az utcán. Értetlenül néztem rá, már-már a közlés pontosítását kértem, de mohón cikázó tekintete félreérthetetlenül jelezte intencióját. Megy a buszom - tájékoztattam zavaromban. A nagy kék tárgy elvitte a bomberdzseki alatt zakatoló tavaszéhes szív pillanatnyi vágyát, de annyi nő van Pesten, kellő kitartással, és valamely közpark egyik nárciszával előbb-utóbb biztosan ki lehet ficamítani valakinek az ízlését.

Kétségkívül ez volt a legperverzebb kedveskedés, amellyel eddigi életem során irányomban viseltettek, ugyanakkor ez a momentum döbbentett rá arra, hogy a húsvéti locsolás végeredményben a tavaszi serkenés által motivált spriccelés imitált formája. Mert mit ír erről a Magyar Néprajzi Lexikon? A húsvéti locsolás katartikus, termékenységvarázsló jellegű népszokás. Majd a következőképpen folytatja: A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. Azt a bizonyos ősi katartikus rítust, a nem keresztényiesített formát valamiért nem részletezi a lexikon, de folyamodjunk cselhez: Mit ír a lexikon a termékenységvarázslásról? A következőt: Azon mágikus eljárások összessége, amelyek az emberek és háziállatok termékenységét, szaporaságát vélik biztosítani. Hát, ez azért már nem csak a jeruzsálemi asszonyok ügye, be kell látnunk!

Akkor foglaljuk össze: az ősi katartikus rítusból kiindulva Húsvétkor a férfiak meglocsolják a nőket. Állításuk szerint azért, hogy el ne hervadjanak, virágnyelvükkel azonban termékenységvarázsló szándékukat leplezik. A nők egy része menekül (például buszra száll), más részük közelebb húzódik, majd a locsoló aktus után egy díszített tojást nyújt át az illető férfinak. Mit is szimbolizál a tojás? A Néprajzi Lexikon szerint a következőt: A húsvéti tojás húsvéti ajándék, amely bármely családi, lokális, jogi kapcsolat alapján adható. Korábban feudális szolgáltatás is volt. Keresztszülők keresztgyermekeknek és leányok az őket húsvéthétfőn meglocsoló fiatalembereknek adják. Az utóbbi célra városban, újabban falun is gyári készítésű csokoládé, műanyag stb. húsvéti tojások is használatosak[...] A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítését és kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte; az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett. Mindenképpen megnyugtató, hogy bármely családi, lokális, jogi kapcsolat alapján adható (vajon mit írhat a BTK a húsvéti tojásról?), de már megint ezek a titokzatos korábbi gyakorlatok, amelyekről nem derül ki semmi! A szemérmességből történő elhallgatások szeghetik-e kedvünket? Most nem. A wikipédia erkölcstelen bugyraiból tojás keresőszóval a következő definíció csalogatható elő: A legtöbb hüllő, minden madár, és néhány emlős tojással (latin ovum) szaporodik. A tojás egy nagy, sok tartalék tápanyagot tartalmazó zigóta (tehát megtermékenyített petesejt), amit számos védőréteg burkol körül.

Akkor tehát nézzünk szembe a tényekkel: a férfiak minden húsvét hétfőn termékenységvarázsló célzattal meglocsolják a nőket (avagy lespriccelik), a nők pedig egy sok tartalék tápanyagot tartalmazó zigótát, azaz megtermékenyített petesejtet, egy hímestojást (latin hímesovum) nyújtanak át a büszke férfiúnak. Ez szép. Szerintem ez szép. Ha siheder legények locsolnak eladó leányokat vagy egyéb nőtlen úriemberek férjezetlen hölgyeket, esetleg néha az is előfordul, hogy házas férfiak a feleségeiket. De ha nős férfiak fordulnak be a szomszédba meglocsolni a komájuk feleségét, mindezt a férj szeme láttára, és vele a locsolás után a konyhában sörözgetve? A fentiek tükrében ez az eset már elgondolkodtató, és talán némileg kétségbe is vonhatnánk azt a kijelentést, hogy A húsvéti tojás húsvéti ajándék, amely bármely családi, lokális, jogi kapcsolat alapján adható. A szomszéd vagy a rokonság valamely férfi tagjának termékenységvarázsló spricceléseiből származó ovumokkal nem szoktak büszkélkedni az asszonyok. Persze az is előfordul, hogy a locsolásnak nincs tojásban mérhető produktuma, hiszen például a nénik sokszor teszik fel a kérdést a fiatalkorú locsolónak: Mit kérsz a locsolásért, tojást vagy pénzt? Pénzt - legtöbbször ez a válasz. Hát igen, ez is imitál valamit, amiről a Néprajzi Lexikon végképp nem tesz említést, hiszen az ősi katartikus dzsigolónak aligha létezik keresztényiesített formája. Megemlít azonban a lexikon egy másik termékenységvarázsló szokást, amelyet egyes nem vénnek való vidékeken a locsolás helyett alkalmaztak. Ez a húsvéti korbácsolás. A lexikon szerint kelések ellen jó, de a rákóczi úti tuttifrutti
sex69 turkáló (komolyan létezik, vagy legalábbis ezen szavak mindegyikét láttam egy cégtáblán) szakemberei erről bizonyosan másként vélekednének. Én már a spriccelés lehetősége elől is buszra szálltam, így talán jobb, ha nem bocsátkozom a húsvéti korbácsolás elemzésébe, csak azt jelezném, hogy bármelyik kedves szokással is élünk, legyünk tudatában annak, hogy termékenységet varázslunk április 13-án, hétfőn. Én idejében szóltam!