...a tetején meg Ateremtő. Ez a világ rendje Panó hittanfüzete szerint (3.a; sarkán gyűrt, selyempapírba kötött kiasalakú vonalas; 1984.) Az angyalnak óriási fül alakú, dorzálisan elhelyezkedő szárnyai vannak, így lehet megkülönböztetni az embertől. Itt-ott felbukkan Szüzmária (máshol Szűzmárja) is:

(Hévíz környéki Mária-szobor az országos kék-túra útvonalán; Kollegina! Emlékszik rá?)

A 9. órán (1984. XI. 14.) kiderült, hogy 4 fajta bűn létezik - ezeket a forrás rajzos alakban ismerteti: a piros tollú nyílvessző, a pisztoly (két kilőtt golyóval), a feszített csúzli, valamint a piros csíkkal eltakart szemű, földön fekvő ember. Ajánlott mindezektől távol tartani magunkat. Van azonban valami, amivel minden embernek szembesülnie kell: a Tossz a világban. (Valószínűleg Panó előbb tanulta a T betűt, mint az R-t.) És mi a Tossz a világban? Hát az Áteredő bűn. A következő sor azonban megoldást kínál, mert kiderül: Kereszteléskor ettől megszabadulunk (utóbbi szó aláhúzva), két oldallal odébb pedig Isten jóságos, megbocsát. Hf.: Miben kell megjavulnom. De Panó nem csinálta meg a házi feladatot. Írásban legalábbis semmiképpen. A 6. óra (1984. X. 17.) tananyaga némileg talányos: két darab jobbra mutató nyíl, az egyik Budapest, a másik Isten felirattal. Ez valószínűleg a Hol lakik az úristen kérdésre adott válasz.

A harmadikos Panó 1984-ben környezet órán is ült. A hittanfüzet és a környezetfüzet közös halmazát a növény-állat-ember-angyal-Szüzmária/Szűzmárja - Ateremtő világképből csupán az első 3 elem tette ki. A világi tankönyvek a többiekről említést sem tettek, lebegtettek azonban némi információt például a baktériumokról vagy a gombákról. Panó valószínűleg ekkor kezdett el amőbázni mind hittan, mind biológia órán.

Nagy a világ, sok minden lakozik benne - állapíthatja meg az immár XXI. századi óriásPanó. Igaz, mostanában se környezet-, se hittanfüzetet nem vezet, így gondolatairól írásos dokumentum nem áll rendelkezésre, de feltételezett attitűdje tükrözhet egyfajta bölcs nyugalmat, mely a teljes megismerés igényének hiányából ered. De vajon mi történhet Panó nyugalmával, ha olyan óvatlanul olvas sajtótermékeket, mint én, és ő is találkozik a Paneltag fogalmával, amiről mindössze annyi derül ki, hogy az a marketingvilágban jegyzett egyfajta lény. A nyugodt Panó lomhán pislant egyet és átlapozza az információt. Egy izgága Panó azonban ablakot nyit a marketingdimenzióra, és definíciót keres. Ilyesfélét például: A paneltag egy állandó kutatási objektum vizsgálatára szolgáló konstans célcsoport eleme. Na jó, de mikroszkóppal például vizsgálható? Nem derül ki, ellenben olyan fogalmak köthetők hozzá, mint panelgondozás, paneleffektus, panelhalál. Ha meg tud halni, akkor bizonyára lény. Tovább kutatva egy lényeges tanácsra is bukkanhat vele kapcsolatban: félő, hogy a paneltagok előbb-utóbb presztízselvárásoknak akarnak megfelelni, ezért ajánlatos őket 3 évente lecserélni. Most Panó elbizonytalanodik, mégis inkább tárgy lesz az, ha ilyen nyíltan le lehet cserélni.

Panó bánja már a sok amőbázást. Talán környezetismeret órán a baktériumok és a gombák mellett a paneltagot is besorolták valahova a szorgosabb osztálytársak. De az sem lett volna hiábavaló, ha a hittanórát nem csak karácsonyig látogatja (utolsó Hf.: Mit kérek karácsonyra?) De a marcangoló önvádnál is kínzóbb a félelem: és ha én magam is paneltag vagyok?